livingwellchurch.co.uk
Lépcsője két vörös márványoszlopon nyugszik, a lépcső és a folyosó karfáját egymás mellé sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják. Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok díszítik. Padozata mozaik. Az épület 1894 évi átalakítása után a kastély szobáinak fabútorzatát angol minta után Kinczel nevű helybeli asztalos, a lakatosmunkákat Ősz János nagykárolyi iparos készítette. Az átépítések történetét fekete márványtábla hirdeti az épület falán, melyet még Károlyi István építtetett be ide. A mai épület stílusa egységes eklektikus és szecessziós stílusú, értékét a 18. századi barokk elemek csak emelik. A vár egy részében ma múzeum és könyvtár működik. A kastély parkja [ szerkesztés] A parkot már 1754 -ben említették a leírásokban, "mint szép és híres udvari kert"-et, és a leírások említik a park "teknősbéka-tavát" is. A kertben ekkor velencei kőpadok, hatalmas virágtartók és a kastély egyik sarkánál pedig egy régies hangulatú velencei kút is állt. Szirmay Antal leírásában írta a kastély parkjáról: "az épületek nyugati oldalán anglius izlésre épített gyönyörűséges kert vagyon".
Károlyi-kastély Ország Románia Település Nagykároly Szatmár megye LMI-kód SM-II-a-A-05280 Elhelyezkedése Károlyi-kastély Pozíció Románia térképén é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 22° 27′ 54″ Koordináták: é. 22° 27′ 54″ A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi-kastély témájú médiaállományokat. A nagykárolyi Károlyi kastély látképe A Károlyi-várkastély, melyben ma múzeum és könyvtár működik Nagykároly központjában található. Története [ szerkesztés] A mai kastély elődjét 1482 -ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, amikor Mátyás királytól engedélyt kaptak egy kőház építésére. 1592 -ben az eddigi négyszögletes épületet Károlyi Mihály erősítette meg a török elleni harcok idején. Az ekkor négyszögletes kőépületet - mely ez idő tájt a végvár szerepét is betöltötte - bástyákkal, lőrésekkel, belső udvarral, valamint külső várfalakkal, mély vizesárokkal, és külső palisztráddal látták el. A károlyi kastély aulája 1699 -ben báró Károlyi Sándor alakította át újra díszesebb formába. 1794 -ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján építtetett új kastélyt, barokk stílusban.
Az új kastély építése során lemondtak a védőrendszerről, és a belső tereket a lakók szükségleteihez alakították. A négyszintes épület háromszög alapú, dísztornyokkal, fedett belső udvarral és boltozatos pincével ellátott volt. Nagyméretű fogadótermét festmények és szobrok díszítették. 1894 -ben gróf Károlyi István újból átalakíttatta a kastélyt Ybl Miklós tervei alapján; neo gótikus -neo barokk stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá, melyet széles sáncárok vett körül. Az átalakítást Meinig Artúr budapesti műépítő végezte. A kapualjból előszobába, s abból nagyszabású átriumba juthatunk, melyet a méretek meghagyásával a régi négyszögletes várudvarból alakítottak át. Tágasságára jellemző, hogy "egy négyes fogat könnyen megfordulhatott volna benne". Innen vezet fel a lépcső az emeletre, és részben megmaradt az egykor nyitott boltíves folyosó is, melyből a felső szobák nyílnak. Az "átrium" egyik falán három nagy csúcsíves ablak található, mely az impozáns átriumot megvilágítja. A kastély díszes homlokzata Mennyezetét magyaros, tulipános mintájú faburkolat díszíti.
Európai Kulturális Találkozóközpont az impozáns Károlyi-kastélyban A hatalmas, száz szobás, romantikus Károlyi-kastély a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokban fekvő Fehérvárcsurgón található. A kastély története Az eredetileg a Perényi család birtokában lévő területre egy kis barokk kastéllyal együtt 1834-ben szerzett zálogjogot a Károlyi család, majd 1854-ben végleg a tulajdonukba került a birtok. A kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. Az egészen 1858-ig elhúzódó, nagyszabású építkezés végül is 1844-ben kezdődött Ybl Miklós felügyeletével. Az épület ekkor kapta meg jellegzetes U alakú formáját. A kastély építtetője a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Károlyi-család egyik kiemelkedő tagja, gróf Károlyi György (1802-1877) volt, Széchenyi István gróf egyik legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója. A II. világháborút követően a kastélyt államosították, majd a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította.
1980-ban kezdődtek meg az állagmegóvási munkafolyamatok, és 2007-ig helyreállították a két pavilont és két szárnyat, majd 2011-ben a főépület is átadásra került.
1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd azok elköltözése után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig. A kastély rendszerváltás utáni története is érdekes, mivel az omladozó, igen rossz állapotban lévő kastély használati joga 1997-ben visszakerült a Károlyi családhoz, a Károlyi József Alapítványon keresztül, a tulajdonjog pedig maradt az államnál. A vagyonkezelésre gróf Károlyi György később egy részvénytársaságot is létrehozott, az állammal közösen folytatódott a műemlék renoválása. A kastély látogatása A kastélyban a történetéről szóló tárlatot lehet megtekinteni, illetve különböző időszakos kiállításoknak is teret adnak a néhány szépen berendezett szobában. Számos kulturális, főleg zenei programot is szerveznek az érdeklődőknek. A kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, szakmai működését az épületben élő Károlyi család irányítja. A kastély tagja a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának, így minden évben számtalan, kiemelkedő rendezvénynek ad otthont.
A 12 hektáros parkjában több növényritkaság található. Fái közül egy 1810 -ben ültetett platán a legidősebbnek tartott, melyet még gróf Károlyi György ültetett el 7 éves korában. A park szélén 33 m magas, 1888 -ban épült romantikus stílusú viztorony áll, melynek helyén egykor híres sörház volt. Források [ szerkesztés] Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Ugyanakkor itt kapott helyet az egykor Párizsban élő Fejtő Ferenc teljes könyv- és archívumállománya. Mindezek mellett egy folyamatosan gyarapodó könyvtár és európai dokumentációs központ is működik a fokozatosan megszépülő fehérvárcsurgói kastélyban. Egy 20 szobás szálló és egy étterem is kialakításra került az épületben, gyakori helyszíne esküvőknek, különféle fogadásoknak, rendezvényeknek. A kastély egyik legkülönlegesebb látványosságát, az úgynevezett csipketeraszt az épület megkerülésével, kívülről csodálhatjuk meg. Az öntöttvas szerkezet oszlopainak tetején csipkeszerű szalagdísz fut végig. A közel 50 hektáros kastélypark és a tó 2013 és 2015 között felújításra került, érdemes egy sétát tenni a hatalmas famatuzsálemek árnyékában. Gyakorlati tudnivalók A kastély csak idegenvezetéssel látogatható! Nyitva: naponta 10 – 18. (a csoportok nagyjából óránként indulnak, utolsó csoport 17 órakor) Belépődíj: Felnőtt: 1500 Ft, 1 200 Ft/fő (csoportjegy 10 fő fölött), 750 Ft/fő (diák, nyugdíjas) Cím: 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u.
előszó A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Károlyiak kezébe került. A csurgói kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt. Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, korai halála után pedig a kastély tulajdonosa idősebbik testvére, Károlyi Gyula lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő nagyapja volt. A kastélyt a családnak 1944-ben el kellett hagynia. A háború alatt katonák használták, majd a második világháború után a kastélyt és birtokot államosították, ezt követően először üdülőként, majd gyermekotthonként üzemelt.