livingwellchurch.co.uk
Kérjük türelmüket! Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László. Munkajogi kérdésekre Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol. Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít. HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot. Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi, karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol. Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg. Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg. Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet. Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet. Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol. HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.
A lényeg, hogy a kormány nem értett meg az egészből semmit. Vessünk egy pillantást a nagy képre: Orbán Viktor tud számolni, tisztában van vele, hogy bázisa nagy részét az a több százezer vallásos ember adja, aki még mindig aktív tagja valamely történelmi egyháznak. Mármost az egyháztagok számára a pap szava Isten szava, és ha a pap azt mondja, hogy a Fideszre kell szavazni, akkor azt végső soron Isten mondja. Ki állhatna ellen az Úr akaratának? Így hát 2010 óta a hatalom bevásárolta magát az egyházakba, azokat a pártpolitika színterévé tette, a folyamat ellen ágálókat pedig elhallgattatta. (Ez több ponton hasonlít arra, amit a kommunisták műveltek anno a békepapsággal. ) Orbán Viktor és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely Ennek megfelelően az egyházi iskolák, egyáltalán a vallási élet ma sokkal (úgy négyszer) több közpénzre tarthat számot, mint bármely más civil szerveződés. Ami nem sportszerű a társadalom szekuláris részével szemben, plusz sérti a vallási és lelkiismereti szabadság alapelvét, de ezt beszéljük meg máskor.
Orbán Viktor különbejáratú felekezetéről beszélünk: melynek egyik prominense az ősfideszes káder és exminiszter Balog Zoltán, melynek több vezetője, köztük Bogárdi Szabó István rendszeresen és nyíltan kampányol a kormány mellett, s melynek templomaiban Kövér László és a miniszterelnök is gyakori előadó. Szóval ez a felekezet vádolja politizálással a NAT ellen szót emelő egyháztagokat. Hogy nem szakad le az Ég? A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia lapja, a Magyar Kurír még az állásfoglalásról szóló hírt is eltüntette az oldaláról, majd a püspökség buzgón kifejtette, hogy az magánkezdeményezés, ami nem tükrözi az egyház álláspontját. (Mellesleg: a tiltakozók nem állították, hogy hivatalos egyházi véleményt prezentálnának. ) A hatalom háziportálja, az Origo közölte, hogy maga a piarista tartományfőnök, Szilvási László is elutasítja a tiltakozók véleményét. (Később kiderült, hogy Szilvási nem nyilatkozott erről a lapnak, de mit számít ez ekkora zsivajban? ) A kormány hűséges katolikus lapja, a is sorra közölte az állásfoglalástól elhatárolódó piarista nyilatkozatokat.
Nem jutalom: béren kívüli juttatás - Az elnöki utasítás nem pedagógusnapi jutalomról, hanem a munkáltató által adható béren kívüli juttatás kifizetéséről szól. Erről a napokban közleményt is adtunk ki - közölte szerkesztőségünkkel a KLIK sajtóosztálya, mellyel megkerestük a levelet lapunkhoz eljuttató pedagógusokat. Meglehetős tanácstalansággal fogadták az indoklást, hiszen a levélben az áll, hogy az utasítás 25-én, közvetlenül a pedagógusnap előtt lép hatályba, s június 30-án hatályát veszti. Ebből a tanárok arra következtettek, hogy addig meg kell kapniuk: a juttatást.
Kétezer vagy ezerháromszáz, esetleg nyolcszáz? És hogy mit jelent ez a helyzet? Nyilván nem egyik napról a másikra alakul ki egy ilyen helyzet. Évek, sőt, évtizedek eróziója tud ekkora hiányt kialakítani. Ha most egy kicsit hátralépünk, és megnézzük, mi minden történt az oktatási rendszerben a rendszerváltás óta, és higgadtan számba vesszük az átalakításokat, a folyamatos forráshiányt, azt, hogyan fogyott el a levegő a pedagógus szakma körül, hogyan politizálódott át egy igazából ízig-vérig szakmai irányítást igénylő rendszer, érthetővé válik, hogy hol tartunk ma. Végtelenül szomorú, dühítő és kétségbeejtő… de érthető. Lehet vitatkozni azon, hogy vajon rendben van-e az iskolarendszer olyan típusú központosítása, amit most élünk meg. Gondolhatunk mást a Nemzeti Alaptantervről, a pedagógusok értékeléséről, a PISA-tesztek eredményéről. Ami azonban tényszerű, megkérdőjelezhetetlen és minden egyes iskolás gyerek családjában ott van: a feszültség, amit az idéz elő, ha nem tud működni és nem tud jól működni a suli.
Erős szöveg. Rengetegen írták alá: ezerhatszázan a nevüket vállalva, különféle történelmi felekezetek iskoláiban dolgozó tanárok, valamint hetvenheten név nélkül is. A hatalom pedig irtózatos pánikba esett. És megvan rá minden oka. Mert ha a libsik "ajvékolnak", az még rendben van. De az egyház a kormány számára saját terep. És Orbánt semmi nem idegesíti jobban, mint a belső kritika. Vazallusnak kuss a neve. A Piarista Gimnázium épülete a Piarista közben. Fotó: MTI/Mohai Balázs A úgy értesült, s mi is úgy tudjuk, hogy már másnap reggel leszóltak magas kormányhelyekől az egyházi vezetőknek: csináljatok valamit, tüntessétek el, vagy legalább határolódjatok el, de gyorsan. A szebb napokat is látott Magyar Református Egyház zsinati vezetősége üstöllést szót fogadott: az oktatási iroda vezetője, Papp Kornél "határozottan visszautasította" az állásfoglalást; a tiszteletes elvtárs egyenesen azzal vádolta a levél aláíróit, hogy politizálnak. Politizálnak! Ennek azért fussunk neki még egyszer.
Összefoglalva a fenti szabályokat, az egyházi fenntartású köznevelési intézményben dolgozókra az Nkt. mellett az Mt. szabályait kell alkalmazni. A Kjt. szabályai rájuk nem irányadók, így a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések sem. A kérdésünk alapján van még egy apró részlet, mellyel foglalkoznunk kell. Ez pedig nem más, mint a költségvetési intézmény magán- vagy egyházi fenntartásba kerülése, mellyel együtt jár az, hogy az ott foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát felváltja a munkaviszony. Az ezzel kapcsolatos egyik részletszabályt a Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdése tartalmazza. Eszerint "az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. " Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy hiába kell a korábbi közalkalmazotti jogviszonyt egybeszámolni a mostani munkaviszonnyal, a pedagógust akkor sem fogja megilletni jubileumi jutalom az egyházi fenntartású intézménynél.
A válaszadás időpontja: 2017. október 16. (Munkaügyi Levelek 155. szám, 3082. kérdés) Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?
A válaszadás időpontja: 2008. november 24. (Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) 10. szám, 177. kérdés) Kérdés: Hivatalunkban több olyan közalkalmazott van, akik 1992. július 1. előtt létesítettek munkaviszonyt polgármesteri hivatalnál. 1992. napjával az ekkor hatályba lépő Ktv. 73 § (5) bekezdése alapján jogviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ekkor a kollégákat értesítettük arról, hogy a Ktv. alapján milyen jogviszonyokat számítunk be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához. Bő öt év elteltével (1997. szeptember 1. ) az 1997. évi LVI. törvény 10. § (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyuk közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és azóta is így dolgoznak a hivatalunkban. A jubileumi jutalomhoz szükséges jogszerző idő számításánál a Ktv. -ben meghatározott jogviszonyok beszámításra kerülhetnek-e, vagy a Kjt. -ben foglaltak szerint a jubileumi jutalomra jogosító időt újra kell számolnunk?
illetményrendszerre vonatkozó rendelkezéseit az egyházi fenntartású, köznevelési intézményekre. De miért is van ez így? 2013. szeptember 1-jétől a pedagógusokra vonatkozó külön életpálya már a nem állami fenntartású intézmények dolgozóira is érvényes. Ehhez azt is hozzá kell fűzni, hogy "az Nkt. 64. §-ának (1)-(2) bekezdése a következőket mondja ki: a köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt. -t és/vagy a Kjt. -t az Nkt. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni, de a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályok kivételével – nem alkalmazhatók. " Meg kell említeni még azt is, hogy az Nkt. 65. §-ának (10) bekezdése szerint mind az egyházi köznevelési intézményben, mind a magán-köznevelési intézményben munkaviszony keretein belül foglalkoztatott pedagógusokra a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések érvényesek a rendkívüli munkavégzés díjazása, illetve pótszabadság kiadása esetén.