livingwellchurch.co.uk
Ez pedig igen hamar megvan, ha meggondoljuk, hogy egy marhafilé fehérjetartalma 22%. Egy 20 dkg-os darab tehát 42 g proteint tartalmaz. Ezt összehasonlítva az anyatejjel, utóbbinak mindössze 1, 2%-a protein. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a csecsemőnek még rengeteget kell nőnie! Tehát még egy utalás arra, hogy a modern ember túl sok fehérjét konzumál, pontosabban túl sok állati fehérjét. Ez ugyanis komplexebb szerkezetű és jóval hamarabb feltölti a test fehérjeraktárait. Ez pedig a következőket jelenti:minél súlyosabb a betegség, annál kevesebb húst, halat és sajtot szabad fogyasztani. A leghelyesebb, ha több hónapra tartózkodunk az állati eredetű fehérjéktől. Természetesen ésszerű a gyógyböjt is. Nem kell mindig hús: a hüvelyesekben, mint a borsóban és a szójában is van elég protein Akinek pedig sikerült kiüríteni fehérjeraktárait, és megszabadul kínzó izomfájdalmaitól, annak nemfog nehezére esni a jövőben, hogy visszafogottabban táplálkozzék a jövőben. Az állítás, miszerint a növényi fehérjék egészségesebbek, mára megdőlt: egyes szakértők szerint az összes haláleset mintegy 50%-át a növényi fehérjék okozzák.
Ha növényi fehérjét választasz, akkor különösen fontos, hogy olyan legyen, mely valós, hivatalos mérésekkel tudja igazolni biztonságosságát. Különféle vegyszereknek, magas ólom-, higany-, arzéntartalomnak semmilyen termékben nincs helye - főleg nem egy olyanban, melyet kifejezetten az egészséged miatt fogyasztasz - de az olcsóbb termékeknél sajnos gyakran megspórolják ezeket a vizsgálatokat. Allergén mentesség A rizsfehérje (akár fehér, akár barna) önmagában hipoallergén, azaz nem tartalmaz allergén anyagokat. A gond csak az, hogy sok gyártó aztán olyan adalékokat, összetevőket kever hozzá, melyekkel a rizsfehérje ezen, előnyös tulajdonsága elvész. Ezért ha bármilyen szójaszármazékot, nem allergén mentes növényi fehérjét, mesterséges édesítőt vagy egyéb, oda nem illő dolgot látsz az összetevők között, akkor az a fehérje már nem lesz teljesen allergén mentes, így épp a lényeg vész el. Beltartalom Minél magasabb egy fehérjepor fehérjetartalma annál jobb. Ennél csak az jobb, ha a feltüntetett érték fedi is a valóságot.
További probléma, hogy a magasabb olajtartalmú növényeknél (mint a szója vagy a kendermag), gyakran használnak vegyszereket is a fehérje kivonására. Borsófehérje: előnye, hogy szintén vegán, jellemzően gluténmentes, a textúrája selymesebb, mint a rizsfehérjének és az ára is kedvezőbb. Hátránya, hogy aminosav profilja nem teljes értékű és sajnos egyesek érzékenyek rá, fogyasztása például hasmenéssel járhat, így hipoallergénnek sem nevezhető. Sokak számára negatív lehet még a hangsúlyosabb borsó íz is, így felhasználási területe korlátozottabb (édes turmixokba, süteményekbe nem az igazi). Kender fehérje: teljes értékű élelmiszerként a kendermag kiváló, de étrend-kiegészítőként nem annyira. A sima kendermagliszt csak 30% körüli fehérjét tartalmaz, de még koncentrátumban is csak 50%-ot. Bár a kendermagban található fehérjék (az edesztin és az albumin) jól erősítik az immunrendszert, az izomépítéshez nem olyan jók. A kenderből kivont fehérje esetében is előfordul érzékenység egyeseknél, ezért sokaknak nem jelent valós alternatívát és felhasználási területe is korlátozottabb.
Fehérjetartalma: adagonként 16-18 gramm, forrástól függően. Itt található: bármilyen közértben beszerezheted kedvenc hüvelyesed. Különlegesség, ami készíthetsz belőle: borsóból fehérjeszeletet, amely tökéletes gyors étkezésnek edzés után. Ha edzés előtt fogyasztod, akkor magas rosttartalma miatt minimum 2-3 órával korábban tedd azt.
A civilizált ember az ajánlott fehérjemennyiség 1, 5-2-szeresét fogyasztja el, ez a mennyiség olyan sok, amelyet a test már nemképes kiválasztani, tehát valamilyen formában kénytelen elraktározni a szövetekben. Azt, hogy a fehérjetöbblet milye nmértékben károsítja csontállományunkat, több mint 30 klinikai tanulmány kiértékelése bizonyítja. A statisztikai adatok szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki az elfogyasztott állati eredetű protein és a csonttörések száma között. A jelenség hátterében a túlzott fehérjemennyiség talaján kialakuló elsavasodás húzódik. A hús, a hal és a sajt (ugyanúgy, mint a kávé, az édesség és a fehér kenyér) elfogyasztása és biokémiai feldolgozása után savas kémhatású salakanyagok keletkeznek szervezetünkben. Ezeket testünk, amelynek kémhatása általában enyhén lúgos, kénytelen semlegesíteni, amit úgy ér el, hogy a csontokból kalcium- karbonátot vagy kalcium-citrátokat old ki. Az elsavasodás (orvosi nevén acidózis) tünetei minden olyan kórképben kimutatható, amelyek során a vér kémhatása enyhén savassá válik.
Ilyenek a szív- és keringésrendszeri elégtelenség, a tüdő funkcionális zavarai vagy a diabetikus kóma. Érdekes módon a cukorbetegeknél is kimutatható a bazalis membrán megvastagodása az érrendszerben. A proteinszegény diéta előnyei A fenti elméleteket alátámasztják az olyan nagynevű amerikai kutatók megfigyelései, mint amilyen Dean Omish kardiológus, vagy Henry Chittenden vegyész. Chittenden, aki a Yale Egyetem professzora, kimutatta, hogy az alacsony proteintartalmú diéta az atlétaalkatú fiatal férfiakat - beleértve őt magát is - semmilyen módon nem gyengíti le, sőt ellenkezőleg. E téren a legátfogóbb munka T. Colin Campbell táplálkozáskutatótól származik: ez a "Kínai tanulmány". Ennek keretében több ezer, vidéken élő kínait vizsgáltak meg, akiknek étkezési szokásaik meglehetősen állandóak. A tanulmány szerint a krónikus, degeneratív megbetegedések, mint a szív- és érrendszeri elváltozások, a rák vagy a diabétesz olyan területeken alakulnak ki, ahol több állati eredetű fehérje szerepel az emberek étrendjében.
Ami pedig a kalória-összetételt illeti, Kínában a napi kalóriabevitel mindössze 1%-át (! ) teszi ki fehérje. Az USA-ban, ahol a szívbetegségek kialakulásának veszélye 17%-kal magasabb, mint Kínában, ez az arány napi 10%. Az anyatej fehérjetartalma mindössze 1, 2%. Ez elegendő a csecsemő növekedéséhez és fejlődéséhez Wendt professzor elméletét szintén alátámasztják a böjtkúrák, valamint a nyers ételekkel folytatott diéták sikerei. Bár az összefüggések bizonyítása egyelőre nem történt meg. A klinikai vizsgálatok keretében fontos volna vizsgálni a kóros fehérjefelhalmozódás talaján kialakult betegségekben szenvedők érrendszerében a bazális membrán vastagságát és áteresztő képességét, valamint a diéták hatására jelentkező változásokat. Gyógyböjttel kiüríthetjük a fehérjeraktárainkat Kiderülhet, hogy a ma hivatalosan ajánlott napi proteinadag is túl nagy. A Német Táplálkozástudományi Társaság szerint testsúlykilogrammonként 0, 8 g fehérje. Tehát egy átlagos, 70 kg testsúlyú személy esetében ez napi 56 gramm.
Éppen ezért a fehérjék hiánya vagy épp a túlzott bevitele rendkívül káros lehet az egészségre, és rengeteg egészségügyi probléma származhat belőle ezért fontos, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasszunk. Fehérjehiány következményei A fehérjehiány számos káros következménnyel jár, mely különösképpen a fejlődésben lévő gyermekekre jelent nagy veszélyt. A fehérjehiány elsődleges hatása az izomleépülés, továbbá csökken a mentális és fizikai teljesítőképesség, gyengül az immunrendszer és gyermekek esetén fejlődési rendellenességeket is okozhat. A túlzott fehérfogyasztás következményei A túlzott fehérje fogyasztás éppen olyan káros, mint a fehérjehiány. Ha túlságosan megnöveljük a fehérjebevitelünket, de a fizikai aktivitásunkat nem, akkor a fehérjéből származó többlet kalóriabevitel elhízáshoz fog vezetni. A túlzott fehérjebevitel továbbá kedvezőtlenűl hat a bélflórára, valamint kalcium hiány léphet fel, ami miatt pedig gyengül a csontozat. A túlzott fehérjebevitelnek egyes tanulmányok vesekárosító hatást is tulajdonítanak, de ez még eléggé vitatott, és sok az ezzel kapcsolatos egymásnak ellentmondó tanulmány.
Vissza Szívinfarktus, reuma, cukorbetegség, hogy csak a leggyakoribbakat említsük az ún. civilizációs betegségek közül. E betegségcsoport hátterében már régóta az állati eredetű zsiradékokat sejtik. Napjainkra azonban sok olyan adat gyűlt össze, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy a kiváltó okok között találjuk az állati fehérjéket is. A hivatalos tudomány évtizedekig elvetette azt a gondolatot, hogy az egyre szaporodó civilizációs betegségek összefüggenek a túlzott fehérjefogyasztással. A tudósok úgy vélték, hogy szervezetünk nem képes elraktározni a fehérjéket. Prof. dr. Lothar Wendt, frankfurti belgyógyászprofesszor évek óta tartó aprólékos kutatómunka, szövetmetszetek és elektronmikroszkópos vizsgálatok eredményeképp minden kétséget kizáróan igazolta, hogy az emberi szervezetben léteznek proteinraktárak, valamint azt, hogy a civilizált ember fehérjében túlzottan gazdag étrendje nyomán ezek a raktárak túltelítődnek. Alkattól függően a fehérjetöbblet egy részét szervezetünk kiválasztja és kiüríti.
Kettős vakteszten bizonyított a barnarizs-fehérje Azt hitted "csak" egy fehérjepor? A leggyakoribb "ellenérvek" Miért épp a Naturize barnarizs-fehérje? A nagy összehasonlítás, avagy 13 érv a barnarizs-fehérje mellett TERMÉKEK/VÁSÁRLÁS