livingwellchurch.co.uk
Ha a daganat 2 centiméternél kisebb, csak a hüvelyre lokalizálódik és első stádiumú, akkor ki lehet metszeni. Ilyen eseteknél a túlélési esélyek jobbak. Ha a daganat kiterjedtebb, akkor szükség lehet a teljes hüvely és a méh, valamint a kétoldali kismedencei nyirokcsomólánc eltávolításra is. A műtétre a betegek a ráktípus II-IV. stádiumában gyakran már nem alkalmasak, ilyenkor sugárterápia jön szóba, egyes esetekben kemoterápiával kiegészítve. Ha a tumor a hólyagot vagy a végbél nyálkahártyáját is érinti, még komolyabb, még kiterjedtebb műtétre van szükség. A túlélési esélyek a betegség stádiumától függenek: minél előrehaladottabb, annál kisebb az 5 éves túlélés. A legfontosabb prognosztikai faktor a felismerés ideje: például a 4 centiméternél kisebb II. stádiumú betegségnél 84 százalékos az esély, ennél nagyobb daganat esetében II. stádiumban 65 százalékos. A hüvelydaganatok megelőzése A hüvelydaganat rizikóját a kockázatnövelő tényezők kiiktatásával lehet csökkenteni: kerülni kell a dohányzást, a HPV-fertőzést pedig oltással, illetve a gyakori partnercsere mellőzésével kell megelőzni.
A női nemi szervekben is kialakulhatnak egyaránt jó- és rosszindulatú daganatok. A jóindulatú daganatok általában tünet- és panaszmentesen növekednek, melyeket általában a beteg nem is vesz észre. A rosszindulatú elváltozások esetében már erős fájdalomérzet, vérzés és áttétek is jelentkezhetnek. A jóindulatú tumorokat ( leiomióma, fibróma) rendszerint a nőgyógyász fedezi fel véletlenszerűen. Műtéti eltávolításuk fontos, hiszen csak a kimetszett szövetdarab mikroszkópos vizsgálatával lehet egyértelműen kizárni a rosszindulatúságot. Hogyan pusztít a méhnyakrák? A HPV vírusok okozta fertőzések 50-80 százaléka egy éven belül spontán megszűnik, s a legtöbb korai méhnyakrák-megelőző állapot visszafejlődést mutat. A rákkeltő HPV vírusok okozta tartós fertőzés azonban évente mintegy félmillió méhnyakrákot okoz világszerte. Tudjon meg többet a HPV és a méhnyakrák kapcsolatáról a WEBBetegen! VAIN-nek (vaginális intraepitheliális neoplázia) nevezik azt a "rákmegelőző" állapotot, mely a hüvely falában megfigyelhető - sokszor több kis apró - elváltozás, fehéres elszíneződés képében jelentkezik.
2018. 02. 30. Szerző: Szabó Emese Lektor: dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész Mik a hüvelydaganatok? Hüvelydaganatnak a hüvelyből kiinduló daganatokat nevezzük, maga az elváltozás pedig jó- és rosszindulatú egyaránt lehet. Amellett, hogy a tumor lehet elsődleges, szó lehet olyan másodlagos daganatról is, amely áttétként - például a méhnyakrák áttétjeként - alakul ki. Az elváltozásnak nagyon sok szövettani típusa van, ami nagyban befolyásolja a kezelését. A hüvelydaganatok előfordulása A hüvely jóindulatú daganatai ritkák, de a rosszindulatúak sem gyakoriak: utóbbiak az összes rosszindulatú nőgyógyászati daganatnak csupán 3 százalékát teszik ki. A probléma jellemzően 60 éves kor fölött alakul ki, 20-30 éves korban extrém ritka. A hüvelydaganatok okai A hüvelydaganatok kiváltó oka többféle lehet. Kialakulhat például HPV-fertőzés miatt, ami különösen akkor jellemző, ha valaki korán kezdi meg a szexuális életet, partnereit pedig gyakran váltogatja. A hüvelyráknál 50 százalékban HPV 16 vagy 18 fertőzést lehet kimutatni.