livingwellchurch.co.uk
A szabadságharc bukása után Laborfalvi Róza mentette meg Jókait, aki a Bükk hegységbeli Tardonán rejtette el. Ezt követően a feleség felvetette férje nevét a komáromi várvédők listájára, és Jókai büntetlenül elhagyhatta a menedékhelyet. Az 50-es évektől bekapcsolódott a politikai életbe. 1863-ban megindította balközép politikai napilapját, A Hont, és szoros barátságot kötött Tisza Kálmánnal. A 70-es évek elején egy érzelmi válságon ment keresztül: beleszeretett gyámleányába, a 18 esztendős Lukanics Ottiliába, már válásra is gondolt, de a válságot a lány korai halála megoldotta. 1875-ben politikai fordulat történt az országban: a hatalmon lévő Deák-párt egyesült a Tisza-párttal, s az addigi ellenzék bekerült a kormányba. Így lett kormánypárti képviselő Jókai is. Innentől számíthattuk népszerűségének fokozatos csökkenését. 1875-ben megválasztották Budapesten képviselőnek, de 1878-ban már megbukott a választásokon. 1886-ban végleg lemondott az alsóházi szereplésről. 1886-ban meghalt felesége, ez nagyon megviselte az írót.
Az utóbbi két hétben sajnos nem nagyon volt időm blogot szerkeszteni, mivel elutaztam. Siettem elkészíteni az új bejegyzésem, amit végre közzé is teszek. Kellemes olvasást kívánok hozzá! Ezúttal a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának az életrajzát mutatom be: Jókai Mórét. E név hallatán biztosan a ti fejetekben is kereng egy két műcím ( A kőszívű ember fiai; Az arany ember; Egy magyar nábob). Az életrajzát is lehet, hogy ismertek valamnnyire... Remélem, azért ez a bejgyzésem részletesebben fel tudja idézni az iskolában tanultakat, esetleg egy-két új dologot is olvashattok, amit még nem tudtatok Jókairól. 1825. február 18-án, Komáromban egy Jókay Móricz nevű kisfiú látja meg a napvilágot Ásvay Jókay József és Pulay Mária ötödik gyermekeként. 1831-ben kezdi elemi iskolai tanulmányait Komáromban. Magányos, félrehúzódó gyereknek tartják, hatalmas fantáziával megáldva. 1835-ben Pozsonyba kerül két tanévre, Zsigmonda Sámuel evangélikus líceumi tanárhoz; a tanulásban továbbra is jeleskedik.
Mikor azonban 1837-ben hazatér, édesapját halálos betegen találja, majd el is veszíti. A még csak 12 éves kisfiút mélyen sújtja ez a csapás: ő is megbetegszik, életét is alig tudják megmenteni. Miután felépül, ismét Komáromban tanul, majd 1841-ben Pápára megy; itt köt barátságot többek között Petőfi Sándorral is, majd leérettségizik. Ezalatt több lírai költeménye is kisebb-nagyobb elismerésnek örvend. 1842-ben Kecskemétre utazik jogot tanulni. Itt írja a Zsidó fiú című művét (1843), melyet egy pályázaton a Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesít. 1846-ban a Hétköznapok című regényével arat sikert, ennek hatására dönt az írói hivatás mellett. Az 1848-49-es forradalom egyik vezéralakja lesz. Március 15-én a Bánk bán színházi előadásán szerelme, Laborfalvi Róza alakítja Gertrúd királynét. A színésznő nyolc évvel idősebb Jókainál, és már volt egy törvénytelen gyermeke, így a kapcsolatukat nem támogatta mindenki. Ennek ellenére augusztusban Jókai feleségül veszi Laborfalvi Rózát. Jókai eredetileg y-nal írta a nevét, de a forradalom alatt i-re cseréli.
1843-ban írt ugyan egy tragédiát: A zsidó fiú címmel, de első regényének, a Hétköznapok (1846) sikere után döntött véglegesen az írói pálya mellett. Pesten tagja volt a Tízek Társaságának. 1847-ben pedig az Életképek szerkesztője lett. 1848. március 15-ének egyik főszereplője volt. Ő fogalmazta meg és olvasta fel a híres tizenkét pontot, részt vett a sajtószabadság kivívásában. Augusztus 29-én feleségül vette Laborfalvi Rózát. A házasság felháborította az író édesanyját, és kitagadta fiát. Jókai szakított legjobb barátjával, Petőfivel is, mert a költő ellenezte a házasságot. Jókai részt vett az 1948-49-es szabadságharcban. Elkísérte Kossuthot alföldi toborzókörútjára. 1848 őszén írt cikkei szilárd köztársaságpártinak mutatják. Feleségével együtt követte a kormányt Debrecenbe, itt a kiegyezésre hajló békepárt híve lett. Az Esti Lapokban megjelenő írásai már a béketárgyalásokat támogatták. Később mégis üdvözölte a trónfosztást és fellelkesítették a tavaszi hadjárat sikerei, Pest visszafoglalása után a kormánnyal együtt Aradra, majd Szegedre menekült.