livingwellchurch.co.uk
A norvég meteorológusok előrejelzése szerint a mostani hőhullám miatt az Északi-sarkon 0 fok közelébe melegedhet a hőmérséklet. Ez elsőre talán nem hangzik túl extrémnek, de azért nem árt észben tartani: a Föld egyik leghidegebb térségéről van szó. Ilyen időjárást jósoltak az Északi-sarkra még május 15-én. Nagyrészt bejött. © Karsten Haustein A dán kutatók szerint az olvadás már meg is kezdődött: a nyugati és a déli peremen az elmúlt hétvégén a jég rendellenes olvadását regisztrálták. A szakemberek attól tartanak, hogy ha a május már ilyen hőhullámokat hoz a térségbe, akkor a nyár igazán nagy károkat okoz a jégmezőkben. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt. Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
De az orosz haditengerészet utolsó, még szolgálatban lévő Typhoon osztályú rakétahordozó tengeralattjárója szintén a jégtakaró biztonsága alatt tölti ideje nagy részét, várva a harmadik világégést. Hat hónap sötétség? Nos, nem egészen. Bár a nap éppen ma tűnik el az északi égről, október 25-éig nincs teljes sötétség, csak egyfajta hosszan elnyúló alkonyat. És a vaksötét is csak 11 héten át tart, egészen január 29-ig. Az Északi-sark a Föld leghidegebb területe? A téli átlaghőmérséklet nagyjából -30 fok, míg a Déli-sarkon elérheti a -61 fokot is. Ennek oka, hogy délen a jégtakaró alatt szárazföld található, míg északon tengervíz van a jég alatt. Külön vicces, hogy a leghidegebb hőmérsékletet eddig nem valamelyik sarkon, hanem az antarktiszi Vostokban mérték 1983. július 20-án. Az orosz kutatóállomáson a hőmérő higanyszála aznap -88 fokot mutatott. Hány Északi-sark van? Lehet, hogy a télapó próbálja elrejteni a lakhelyét a kutatók szeme elől, de tény, hogy valójában két Északi-sark létezik.
Hány Északi-sark van, és kié? - tesztelje tudását! Aki egyszerre látott pingvint és jegesmedvét természetes környezetben, annak fogalma sincs az Északi-sarkról, amiből ráadásul kettő is van. 2013. 09. 25 11:50 Extrém hideg, extrém életformák és a fény valamint a sötétség megdöbbentő váltakozása jellemzi az Északi-sarkot. Noha az átlagemberek sok "ismerettel" rendelkeznek Földünk eme csodálatos vidékéről, információk többsége tévedéseken alapul. Vannak azonban olyan érdekességek is, amiknek valódiságában nem kell kételkednünk. Az Északi-sark úszva is megközelíthető? Nem egy kellemes pancsikolás, de a nyár egyes időszakaiban megvalósítható. Bizonyság erre az angol Lewis Gordon Pugh este, aki 2007-ben vett jeges fürdőt, hogy felhívja a világ figyelmét a globális felmelegedésre. A fájdalmat, amit érzett, igazán meg sem tudta fogalmazni. Át lehet haladni az Északi-sark alatt? Tény, csak szükségünk lesz egy atommeghajtású tengeralattjáróra. A USS Nautilus 1958 augusztusában elsőként jutott el a Föld legészakiabb pontjára - a jég alatt.
Olyan hőhullám érte el az Északi-sarkot, amely a meteorológusok szerint az év ezen szakaszában abnormális. A klímaváltozás kapcsán gyakran hallani a sarki jég olvadásáról, és arról, hogy hőhullámok gyorsítják fel a térség melegedését. Most egy műholdfelvétel segítségével láthatjuk is, mi zajlik ilyenkor a légkörben. A hőhullám Szibéria felől érkezett, ami elérte a Jeges-tengert és Grönlandot is. A felvételen jól látni, ahogy az Északi-sark fölé betörő meleg levegő kavarog a térségben. Mindez komoly melegedést és olvadást okoz a jégmezőkben. Oroszországban a mostani tél volt az eddigi legenyhébb, amiért nagyrészt a szibériai meleg tehető felelőssé. Nem csoda, hogy globálisan is az elmúlt 141 év legmelegebb januárján vagyunk túl, és az idei április volt az egyik legmelegebb a világon. A jelek szerint a következő hetek sem hoznak enyhülést, azaz hidegebb időt az Északi-sark tájékára. Martin Stendel, a dán meteorológiai intézet éghajlattudósa szerint az ilyen mértékű május közepi melegedés rendkívüli, ilyenkor nem szokott ilyesmi történni – írja a The Washington Post.