livingwellchurch.co.uk
hirdetés Szigorú új családján kívül Erzsébetet mindenki szerette Wartburg várában. Már korán kitűnt a szegényekkel való együttérzése. Az 1225-ben kitört éhínség idején felnyittatta a vár éléstárait, így segítve az éhezőkön. Betegeket ápolt, számukra kórházat alapított, menedékhelyet hozott létre árva gyerekeknek. Az élet valós problémái iránti érzékenysége, férje iránti szerelme nem zárta ki, hogy mélyen vallásos legyen. Már kislány korától sokszor játék helyett a templom csendjét kereste, hogy imádsággal töltse az időt. A vezeklést, böjtölést, túlzottnak vélt vallásosságát férje családja nem nézte jó szemmel, de Lajos mindenben mellette állt. 1227-ben keresztes hadjáratba vonuló férje járvány áldozata lett, Erzsébet, a 19 éves özvegy még inkább Isten felé fordult. Hű társa oltalma nélkül tarthatatlanná vált az élete a várban. Megfosztották férje birtokainak jövedelmétől, és saját vagyona fölött sem rendelkezhetett. Elhagyta Wartburg várát gyermekeivel együtt. Fonásból tartotta el családját, maradék értékeit eladta, hogy neveltethesse gyermekeit.
Szembejött vele egy öregasszony, akivel korábban nagyon sok jót tett, de most nemhogy kitért volna előle, hanem letaszította a kőről, és csúf szidalmakkal halmozta el. Erzsébet megcsúszott és elesett a sárban, de szó nélkül kelt föl, a közeli patakban letisztította a ruháját, és derűs arccal folytatta útját. " "Országunknak drága szép plántája, Őseinknek édes unokája, Nemzetinknek fényes koronája, Szent hitünknek gyümölcsös szép ága. " Erzsébet mindössze 24 éves volt, amikor megbetegedett és meghalt. Teste nem bírta tovább az önsanyargatást, a munkát, a megpróbáltatásokat. Halála napját, ami 1231. november 17-én következett be, előre megjósolta. Szerényen halt meg, soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint utolsó óráiban magyarul énekelt. Halála után néhány hónappal csodás gyógyulásokról számoltak be a sírjához látogató betegek. 1235-ben, mindössze négy évvel halála után IX. Gergely pápa szentté avatta. Emlékére Európa szerte templomokat neveztek el. Tiszteletére az elő templomot testvére, IV.
A pár fájdalmas búcsút vesz egymástól, majd a sereg hatásos induló kíséretében eltávozik. II. rész 4. kép – Zsófia őrgrófnő: Lajos meghalt a háborúban. Anyja, Zsófia, magához ragadja a hatalmat, és kiűzi a várból a dúló viharba Erzsébetet, még gyermekeit is elszakítja tőle. Kegyetlenségéért meg is bűnhődik: palotája kigyullad és összeomlik. 5. kép – Erzsébet: Az elűzött, magányosan, ütött-kopott viskóban élő Erzsébet imádkozik: megemlékezik távoli hazájáról, áldást kér gyermekeire. Csak a szegények gondoskodnak róla. Amikor közeledni érzi halálát, minden megmaradt értéket szétosztja a szegények között, s halála után angyalok búcsúztatják. 6. kép – Erzsébet ünnepélyes eltemettetése: II. (Hohenstaufen) Frigyes német-római császár ünnepélyesen eltemeti Szent Erzsébetet. A szegények, a visszatért keresztesek, a papok és az egész nép gyászolja. A zene [ szerkesztés] A Szent Erzsébet legendája hatalmas zenemű, mintegy háromórás. Az oratóriumot Liszt néhány, szám szerint öt jellegzetes motívumra építette fel.