livingwellchurch.co.uk
A fin�l� sor�n Lolli, a szk�ta h�s megmenti Al�t a Nap Isten�nek seg�ts�g�vel. A darab napfelkelt�vel �r v�get. A m�vet 1916-ban maga a zeneszerz� vez�nyelte a p�terv�ri bemutat�n. KLASSZIKUS SZIMF�NIA - 1917-ben �rta els� szimf�ni�j�t. C�lja az volt, hogy a korszer� zenei technika �s kifejez�eszk�z�k seg�ts�g�vel Haydn �s Mozart szimf�ni�inak nyomdok�ba l�pjen. Ez�rt m�v�t sz�moz�s helyett a " klasszikus " mell�kn�vvel l�tta el. Ami a form�t (ar�nyos) �s a hangszerel�st (gazdas�gos, vil�gos) illeti ez val�ban siker�lt. A harm�nia- �s mel�diavil�g Prokofjev f�lreismerhetetlen saj�tja. E kett�ss�g r�v�n a m� k�nnyen �rthet� �s rendk�v�li n�pszer�s�gre tett szert. Az els� t�tel k�t t�m�j�t a heged�k expon�lj�k - ezek nem viszony�that�k egym�shoz a klasszikus f�-, illetve mell�kt�ma rel�ci�j�ban, mivel jelleg�k igen hasonl�: eleven, szipork�z�, szellemes �s vid�man gunyoros mindkett�. A fagott k�s�rete a m�sodik t�m�nak k�l�n�sen humoros karaktert k�lcs�n�z. A lass� t�tel ugyancsak hamis�tatlanul Prokofjevre vall�, karcs� �s �rz�keny dallam�t a heged�k sz�laltatj�k meg.
1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben bemutatták a Szkíták című zenekari szvitjét, ami feltűnést keltett. Ugyanebben az évben kapta meg diplomáját, és Anton Rubinstein díjjal tüntették ki első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1918-ban koncertkörútra indult Szibérián, Japánon és Honolulun keresztül az Egyesült Államokba. 1921-ben mutatták be a chicagói opera megrendelésére írott operáját, A három narancs szerelmesét. Ezután tíz évig Párizsban élt. 1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, ahol lelkesen ünnepelték az akkor már világhírű zeneszerzőt. A Perszimfansz dirigens nélküli zenekarral is fellépett. 1932-ben – a szovjet rendszerrel kapcsolatos összes kétsége dacára – hazatért. 1935-ben írta meg a Rómeó és Júlia balettzenéjét. A II. világháború alatt hazafias műveket írt. 1943-ban magas kitüntetésben, 1948-ban megalázó bírálatban részesült. Ez oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal (kantátákkal) kellett bizonyítania önbírálatát.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
szovjet-orosz zeneszerz�, zongoram�v�sz �s karmester (1891�1953) A szoncovkai uradalmi f�int�z� egyetlen fia egy zsenitudattal nevelt, elk�nyeztetett, mag�nak val� kisgyerek volt. Hangszeren j�tszani �desanyja tan�totta els�k�nt. Hamar P�terv�rra ker�lt a konzervat�riumba, ahol a tehets�ges fi�t bemutatt�k Glazunovnak �s Rimszkij-Korszakovnak, k�s�bb Ljadovnak. 1904-ben kezdte meg konzervat�riumi tanulm�nyait, t�bbek k�zt Rimszkij-Korszakovt�l tanult hangszerel�st, zeneszerz�st, zeneelm�letet, zongoraj�t�kot �s dirig�l�st. 1909-ben fejezte be zeneszerz�i, �t �vvel k�s�bb zongorista tanulm�nyait, orgonatanulm�nyait 1917-ig folytatta. Zongoristak�nt els� nyilv�nos koncertj�n saj�t, �rd�gi l�tom�sok c�m� m�v�t adta el� 17 �vesen, k�s�bb is el�szeretettel j�tszotta a maga �ltal �rt darabokat. 1911-ben szerezte els� zongoraverseny�t, h�rom �vvel k�s�bb els� nagyobb l�legzet� zenekari m�v�t, az eredetileg t�ncj�t�knak sz�nt Szk�ta szvitet. 1915-ben Dosztojevszkij m�ve nyom�n kezdte kompon�lni A j�t�kos c�m� oper�j�t.
A darabot ő látta el a "klasszikus" jelzővel, mert a bécsi klasszikusok, Haydn és Mozart azonos műfajú darabjai nyomdokába akart lépni, harmóniavilága ugyanakkor már saját stílusát tükrözte. Prokofjev összesen hét szimfóniát írt, az utolsót halála előtt két évvel. Prokofjev 1918 májusában külföldi vendégszereplésre indult, a másfél éves út során meghódította Amerikát, Európát, Japánt. 1919 és 1923 között írta korai korszakának olyan remekműveit, mint a Három narancs szerelmese és a Tüzes angyal című opera. A húszas években Párizsban dolgozott, két balettet komponált Gyagilev Orosz Balettje számára (az orosz népmesei témán alapuló A bohóc ból később zenekari szvit is született), s három-három szimfóniát és zongoraversenyt is írt. 1927-ben nagy sikerrel lépett fel a Szovjetunióban, ahová a harmincas években tért vissza. Hazatérését követően írt filmzenét (Eizenstein A jégmezők lovagja című alkotásához), balettet (Rómeó és Júlia, Hamupipőke), operát Tolsztoj Háború és béke című regénye alapján, a mű egyben a 2. világháború szörnyűségeinek lenyomata, s elkészítette közismert gyermekmeséjét, a Péter és a farkas című szimfonikus költeményt.