livingwellchurch.co.uk
M�skor az erd�ben toltam neki a t�sk�t egy hegyes �gnak, s ett�l L alakban kihasadt. A kisebb szakad�sok, kisz�r�d�sok ker�kp�rhoz val� gyorsfolttal jav�that�k, illetve a c�g is �rul jav�t�foltot term�k�hez. Az eddigi egyetlen gy�ri hiba az volt, hogy a p�nt csattint�z�ra nem b�rta az eg�sz �ves rideg tart�st, �s mindk�t ruganyos sz�rnya let�rt. Szerencs�re ilyen csatot lehet kapni r�vid�ru- vagy gomb�zletben, az eredetin�l massz�vabbat is. Jav�t�s�hoz meg kell bontani a varr�st, majd �jra �sszevarrni. �rdemes lehet ekkor elej�t venni egy m�sik hib�nak is: sz�tcsavarozni a h�tlemezt, �s kicser�lni a csatot tart�, h�romsz�g alak�, esetenk�nt nem t�l er�s lebernyeget egy T alakban �sszevarrt gurtnira (m�anyagsz�lakb�l sz�tt hordsz�jra). Az �n csomagt�sk�m mad�rfog�ssal r�gz�l a csomagtart� hossz� v�zszintes r�dj�ra. Elvileg nem volna szabad leugrania a hely�r�l, de (a csomagtart� leszor�t� csappanty�ja mell�) hanyagul felrakatv�n bossz�b�l m�r t�bbsz�r megtette. Egy m�sik r�szlet, amire �rdemes kit�rnem, a t�mvilla m�g� behajthat� r�gz�t�horgony.
Megszűnik a sáv, de mégsem engednek be a melletted autózók? A Székesfehérváron is mindennapos közlekedési helyzet egyeseknek kárörvendő pillanatokat, másoknak ősz hajszálakat okoz. Pedig van megoldás. A cipzár-elv (vagy másnéven fésű-szabály) alkalmazása felgyorsítja a közlekedést és ideális esetben megszünteti a dugót is. Türelem, udvariasság és egy jól működő fékpedál - nagyjából ennyi kell ahhoz, hogy valaki képes legyen alkalmazni a cipzár-elvet. Az egyik közismert, de mégis alig alkalmazott, íratlan közlekedési szabályt Magyarországon - és sajnos Székesfehérváron is - sokan hajlamosak elfelejteni. Pedig a dolog egyszerű: mindenki engedjen be maga elé önként egy, a megszűnő, beszűkülő sávból érkező autóst. Ez több szempontból is hasznos lehet. A Fehérvár Televízió összeállításából kiderül, hogy miért.
Ma már szinte lehetetlen lenne elképzelni a mindennapjainkat cipzár nélkül, a különböző ruhadarabokon kívül például táskákon, sátrakon és még számtalan tárgyon használjuk az egy mozdulattal nyitható és zárható megoldást. A cipzár ennek ellenére első megjelenése után még nagyjából 80 évig nem terjedt el széles körben, és igazi népszerűségre nem is annyira praktikusságával, hanem ügyes reklámszakemberek segítségével tett szert. A cipzár története a 19. század közepén kezdődött. Amikor az ipari forradalom nagy áttörései után a feltalálók egy része a mindennapi életet megkönnyítő találmányok felé fordította figyelmét, többeknek is eszébe jutott az egy kézzel és egy mozdulattal használható "ruhazáró" kidolgozása, de megbízhatóan működő megoldást nem sikerült létrehozni. Elias Howe, aki inkább arról ismert, hogy számos új ötlettel tökéletesítette a varrógépet, 1851-ben még szabadalmaztatta is "automatikus, folytonos ruhazár" néven futó találmányát, azonban megoldása nem volt elég praktikus, nem is került kereskedelmi forgalomba, Howe pedig a varrógépes szabadalmaival elég pénzt keresett ahhoz, hogy ne is igazán foglalkozzon a további tökéletesítéssel.
Jól jártam, mert kaptam vagy 5-6 kg banánt végül, igaz, egy kisebb raj muslinca követett egész a hűtőig. Ő is jól járt, mert megszabadult a hibás árutól. Gondoltam is, hogy majd később még időnként elsétálok arra, újabb adag lekvárok miatt. Öt kilóból nem lesz valami sok üveggel... Citromos banánlekvár A recept úgy kezdődik, hogy kopaszd meg a banánkákat. Tottyadtságukból kifolyólag enyhén fintorogva. (Némelyiket már főzni sem kéne, lekvár az már magától is. ) Banánbelsőt bele egy nagy fazékba, de a héját se dobja el az, akinek a szomszédja kecskét tart. Hozzávalók: kb. 5 kg megpucolt banán kb. 70-80 dkg cukor 4-5 teáskanál citromsav 2 dl víz 3 csomag dr. Oetker 2:1 lekvársűrítő A banánt szépen feltesszük rotyogni a tűzhelyre. Mivel én nem vagdostam össze előre, ezért öntöttem alá egy kevés vizet, nehogy elkezdjen a gyümölcs karamellizálódni, és rátapadni az edény aljára, ahol pedig semmi keresnivalója. Krumplinyomóval tökéletesen össze lehet tördelni a banánokat, és jóval kevesebb trutyival jár.
De az is lehet, hogy a rendezőt is a marketingesek fizették le… A nevet is a marketingeseknek köszönhetjük Maga a cipzár elnevezés is a reklámoknak köszönheti létét, angol megfelelőjét, a zipper t a B. F. Goodrich cég marketingesei találták ki, akik 1925-ben a Sundback-féle rögzítővel ellátott kalucsnijuk reklámjához ötölték ki és védették le az eszköz hangját utánzó szót. Ez köznevesedve olyannyira elterjedt, hogy a később megszülető magyar kifejezés is ebből született. A '30-as évek végére aztán megtörtént az áttörés, a legnevesebb divattervezők is használni kezdték a cipzárt, ebben a férfidivat egyik megújítójaként tisztelt, a VIII. Eduárd néven egy évnél is rövidebb ideig trónon ült walesi herceg is fontos szerepet játszott. A Wallis Simpson elvált amerikai hölggyel (aki egyébként maga is híres volt ruhakölteményeiről) kötött házassága miatt a királyságról lemondó Eduárd az elsők között tetetett cipzárt nadrágjai sliccébe, és mivel híres volt újító, de ízléses öltözködéséről, a megoldás hamar elterjedt a felső tízezer divatos úriemberei között.
Milyen konfliktus? milyen karakterek? minek? hova? amikor vannak cicik és luxus, és Thaiföld. Ez a film még a 9 és fél hétnél is semmitmondóbb, viszont legalább francia, ami két dolgot garantál: nagyon sok nagyon szép embert a vásznon, valamint hogy őket nagyon szofisztikáltan, némi bölcsészkaros felhanggal fényképezve tekinthetik meg a tisztelt egybegyűltek. Azt hozzá sem kell tennem, ugye, hogy a magyar filmzenét a bársonypacni-hangú Gergely Róbert énekelte. A világtörténelem legkomolyabb pengetése kéremszépen. Milyen Hendrix? Ami nem is az – Őfelsége pincére voltam (2006) Sunyi leány a blogger, becsempészi ide is az egyik kedvencét, pedig nem is majdnempornó, de muszáj átütni az ingerküszöböt – mert ezt a filmet mindenkinek látnia kell. Ez a film – nagy szavak alert – az európaiság esszenciája: okos, tragikomikus, pironkodóan, mindent túlélően hedonista, és az egész hátterében egy olyan derűs, beletörődő szomorúság honol, hogy az már szinte zenbe hajlóan keleties. Van nagy történelmi hátterünk a képhez, nyilván, másunk sincs, Csehország ismerőssége melenget, sírva röhögünk az egészen, ahogy mi tényleg mindig megszívjuk.
Van szépséges nagy kognitív disszonanciánk, rájőve: náci lányt szeretni mégis csak ugyanolyan szerelem. És van sör, a világ: korsó által homályosan, és málnaszörp, és jó étel, és Hrabal. És – amiért ez a film mégis helyet kapott a kedvenc dugós filmjeim listáján – felháborítóan, megkapóan gyönyörű ÉS tiszteletteljes rajongással ábrázolt nőalakok, és annak ellenére, hogy sehol egy explicit ágyjelenet, mégis olyan erotika árad a filmből, hogy rendszeresen ajánlom párkapcsolatukba belepunnyadt barátaimnak egy lusta vasárnap délutáni filmnézésre: ha ettől nem kaptok kedvet egymáshoz, akkor semmitől. A negatív példa – A szégyentelen (2011) Determinált a cím, szégyentelenül rossz ez a film, de olyan igazán, dühítően, céltalanul rossz, úgy nyúl a kéz a péklapátért, hogy aztán – tudod – piffegyfüles. Értem én ezt a típust, hát hogyne, itt van ni, egy egész bejegyzést szenteltem a dolognak, de azért bazmeg, nem elég, hogyha csak annyi van, hogy van szép teste a Fassbendernek – oh holy Jesus, de még mennyire szép – és tud vele ilyen mindenféle hasonlóképpen szép testű lányokat mindenféle minimáldizájnos helyeken megnyüszögtetni.
"Mikor olcsóbb cipzárakat használtunk, akkor azokkal voltak problémáink a múltban. Most már kizárólag YKK-val dolgozunk" – mondja a ruhatervező Trina Turk, aki szerint tanácsosabb, ha a 200 dolláros (49. 325 forint) nadrágjaikba jó minőségű cipzárak kerülnek, mivel a vásárlók úgyis mindig a márkát hibáztatják, ha elromlik egy cipzár és nem a cipzár gyártót. Egy tipikus 14-es kódszámú, úgynevezett "láthatatlan" cipzár (az a fajta, amelyiket a szövet mögé rejtik el a tervezők) költsége nem több 32 centnél (79 forint). Mivel a gyártók átlagosan 40-65 dollár (9865-16-039 forint) között gyártatják le a kollekciókat, majd háromszor ennyiért vagy akár többért adnak túl rajta, így egyszerűen nem éri meg fukarkodni a cipzárral. "Kapható a piacon 8-9 centes cipzár, de ez az utolsó dolog, amit beépítenénk a ruháinkba" – mondja a Turk termelési igazgatója, Steve Clima. Kínában például több rivális cipzár gyártó is van, akik valamivel olcsóbban dolgoznak, vagy esetleg hajlandóak rohamtempóban legyártani egyedi megrendeléseket és újdonságokat.
Nyugdíjas zsákos nénikkel eszembe nem jutna tehát szkanderozni egy nyálfoltos párnahuzatért, úgyis ők nyernek, mivel erre gyúrnak múlt hétfő óta. Turkálóba egyébként a hiánybetegek járnak. És olyan dolgokat vesznek szatyorszámra, ami kicsi, nagy, kinyúlt az alja, otthon van belőle hat ugyanilyen, rossz a cipzárja, vagy tökéletes, de bizonyára groteszk dolgokat művelt benne az előző tulaj. Legfeljebb utána kimosta. Nem azt mondom, hogy semmi itt kaphatóra nincs szükség, de továbbra is jól ellennénk minden egyes darab nélkül. Egyébként remekül látszik a fejeken, ki milyen diagnózis alapján turkál. Az agresszív legszívesebben felülne a kupac tetejére és a fürdőköpeny megkötőjével fojtogatna. A simogatós-szerényt zaklatja a matektanár. Vagy maga a matek. Aki két perc alatt kivadássza a 3 darab értékes cuccot a 3 ezerből, az szerencsés. Vagy rájött, hogy odatette főni a karfiolt – szóval szerte szét van esve. Na, ezért megyek én, a szintén hiánybeteg, hogy 1300 forint per kilós kiszerelésben érjenek ingerek – tulajdonképpen számolatlanul.