livingwellchurch.co.uk
Az adóhatóság minden esetben felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a vallomástevő hamis tanúzást követne el ágtevő a hatósági eljárásban, a Btk. 273. §-a alapján 1 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ha a megkeresett céggel szemben külön ügyszámon adóellenőrzést rendel el a NAV, akkor a nyilatkozattétel megtagadható, ebben az esetben az adóhatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fog dönteni.
A megkeresett cég ügyvezetőjét tanúként nyilatkoztathatják. Gyakoribb, hogy a megkeresett cég kap egy 30 napos, egyes gazdasági események valódiságára vagy egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatot. Ezen vizsgálat alatt nyilatkoztatják az ügyvezetőt, bekérik a dokumentumokat, számlákat, teljesítési igazolásokat vagy akár magát a munkákat is. A 30 napos adóellenőrzés szükség esetén meg is hosszabbodhat, de lehet belőle kiterjesztett bevallások utólagos vizsgálata is. Mostanában gyakori, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül betoppan a vizsgált cég üzleti partneréhez és kéri az összes dokumentumot, könyvelési anyagot, vagy magát a munkákat, ami csak a cégnél fellelhető. Ezt a vizsgálatot a NAV operatív törzse végzi, kézenfogva az eljárás teljes lebonyolítását végző osztállyal. Többször előfordult, hogy a megkeresett céggel szemben rögtön elrendelték a bevallások utólagos vizsgálatának ellenőrzését. Kiutalás előtti áfaellenőrzés esetén az ellenőrzőtt cég üzleti partnerére is bevallások hosszú utólagos vizsgálata vár, evvel természetesen több évre kitolva az időt az áfa visszaszolgáltatására.
Akkor mégis hogyan járjunk el? A magunk részéről általában azt szoktuk tanácsolni, hogy ha valakit saját ügyében nyilatkoztatna az ellenőrzés, akkor kérjen írásbeli nyilatkozattételi lehetőséget. Egy írásbeli nyilatkozatnak éppen olyan bizonyító ereje lesz, mint egy szóbelinek, csak éppen lehetőség van átgondolni, megfogalmazni a válaszokat, esetleg egy-két körülménynek utána nézni, ha már nem emlékszünk pontosan az ügyletminden részletére. Köteles engedélyezni az adóhatóság az írásbeli nyilatkozattételt? Álláspontunk szerint nem. A jogszabály szerint az adózónak ahhoz van joga, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az adózó kérelmének helyt adjon az adóhatóság, és az esetek túlnyomó többségében eleget is tesz. Ezen túl, ha azt halljuk egy adóellenőrtől, hogy nincs jogunk írásbeli nyilatkozatot kérni, ragaszkodik a szóbeli nyilatkozathoz, akkor ott már sejthetjük, hogy a nyilatkoztatásra nem a mi érdekünkben akar sort keríteni.
Az ügyféli nyilatkozat ugyanis egy lehetőség, jog, semmiképpen sem kötelezettség. A jogszabály ezt kifejezetten meg is erősíti, ugyanis kimondja, hogy az ügyfélnek nemcsak ahhoz van joga, hogy nyilatkozatot tegyen, hanem ahhoz is, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. Természetesen nem célravezető a revizorok kérdéseitől teljesen elzárkózni, már csak azért sem, mert ügyféli nyilatkozat hiányában is le lehet zárni a vizsgálatot a rendelkezésre álló adatok alapján (adott esetben az ügyfélre nézve súlyosan hátrányos következtetéseket levonva). Teljességi nyilatkozat Az ún. vagyonosodási vizsgálat kapcsán sok fejtörést okozhat az adóhatóság számára, hogy a vizsgálat alá vont magánszemély a revizorok megállapításai tükrében újabb és újabb elméletekkel, bizonyítékokkal áll elő, hogy igazolja vagyongyarapodásának forrását. Mivel főszabály szerint a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni, és határozatát indokolnia kell, az adóhatóságnak elvben minden ilyen teóriának utána kellene mennie. Ez az adózói magatartás természetesen az eljárások indokolatlan elhúzódásához vezethet, aminek kivédésére a gyakorlatban már korábban is alkalmazták az ún.
Vegyük fel a kapcsolatot az ellenőrzött céggel Akár rendben vannak a dokumentumok, akár nem, bármely fenti esetben vegyük fel a kapcsolatot a szerződéses partner ügyvezetőjével. Mégpedig azért, mert a kapcsolódó vizsgálat során a NAV mind a szerződéses partner ügyvezetőjét, mind a megkeresett cég ügyvezetőjét le fogja nyilatkoztatni a köztük fennállt jogviszonyról, munkákról. Ez a nyilatkozattétel történhet írásban, de a leggyakrabban szóban, az adóhatóság hivatalos helyiségében. Az, hogy a két ügyvezető egyforma nyilatkozatot tegyen, igen fontos az eljárásban, ezért mindenképp szükséges az egyeztetés. Ha eltérőek a nyilatkozatok, akkor mindkét cég megütheti a bokáját. A nyilatkozatok eltérőségét magyarázhatja, hogy az ügyvezetők hosszú évek távlatában rosszul emlékeznek egyes munkákra, pénzmozgásokra, hogy hol, ki ismertette meg őket egymással. Sokszor tehát csupán tapasztalatlansából, félreértésből tesznek eltérő nyilatkozatokat, ami végzetes lehet az egész eljárás kimenetelére. Készüljünk a legrosszabbra Idézzük fel a kérdéses munkát, nézzük át a számlákat, teljesítési igazolásokat, szerződéseket, munkákat.
1. Éves szerződéssel történő rendszeres eladás esetén kell-e minden alkalommal írásbeli megállapodást kitölteni? /Több fémkereskedő céggel illetve felhasználó öntödével csak éves keretszerződés esetén tudunk adásvételt bonyolítani. / 2010. 07. 09. Az éves keretszerződés, amennyiben rendelkezik a Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemekkel, írásbeli megállapodásként elfogadható. Vissza a tartalomjegyzékhez 2. Össze lehet-e vonni az 5-ös és 6-os számú mellékletet, ugyanis formailag csak az V. és VII. pontokban különböznek egymástól? 2010. 05. 06. Az 5. számú melléklet e válaszirat 3. ) pontjában említett tevékenységek - így a begyűjtés, értékesítés, beszerzése, hasznosítás - esetén kötelezően alkalmazandó írásbeli megállapodás tartalmi elemeit tartalmazza, míg a 6. számú melléklet a 4. § (3) pontban meghatározott, az írásbeli megállapodáshoz képest egyszerűsített, írásbeli nyilatkozat követelményeit. Tekintettel arra, hogy a Fémtörvény - érthető módon - kizárólag a természetes személytől történő beszerzés esetén teszi lehetővé a 6. számú mellékletben meghatározott egyszerűsített formát, mely tulajdonképpen az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozat, így a két melléklet összevonása nem lehetséges.
Az adóellenőrzés egyik legfontosabb eseménye a nyilatkozattétel, amely során ha rossz válaszokat adunk vagy összevissza beszélünk megpecsételheti adóellenőrzésünk kimenetelét. Hiába tűnik egy válasz saját magunk szerint jónak, ha azt az adóhivatal, később pont ellenkező bizonyításra fogja felhasználni. Éppen ezért mindig javasoljuk a nyilatkozat előtt legalább egy tanács kikérését és szükség esetén adóellenőrzésben jártas képviselő igénybevételét, mert egy bagatellnek tűnő nyilatkozaton múlhat egy adóellenőrzés későbbi negatív kimenetele. Nyilatkozat tételre általában akkor kerül sor, ha az adóellenőrzés során események tisztázásra vagy magyarázatra szorulnak.
A teljességi nyilatkozat kapcsán is érvényes azonban, hogy a nyilatkozattétel – akár egészben, akár részben – megtagadható. Amennyiben az adózó nem vagy csupán részben tesz nyilatkozatot, a NAV az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább. A képviselet jelentősége az ügyféli nyilatkozat kapcsán Fontos, hogy az adóhatóság előtti kommunikációban szakértő cég – mint a WTS Klient – segítségét is igénybe vehetjük. A szakértő képviselet előnyei az alábbiakban foglalhatók röviden össze: A szakértő képviselő tisztában van azzal, hogy egy adott ellenőrzés típus kapcsán mely kérdés tartozik az ellenőrzés tárgyához, illetve milyen iratokat kérhetnek a revizorok és milyeneket nem. A szakértő pontosan ismeri az ügyféli jogokat és azok érvényesítésének eszközeit (ismeri és figyeli a kapcsolódó határidőket). A szakértő rendelkezik a szükséges szakismerettel, ami megteremti egy szakmai párbeszéd lehetőségét az adóhatósággal. Ez kifejezetten hasznos lehet például a támogató eljárás során.
Ne feledjük, amennyiben nem bevallások utólagos vizsgálata alá vontak bennünket, lehetőség van önellenőrzésre, javításra, korrigálásra. Ne az adóhatóság jöjjön rá a hibákra, azokat igyekezzünk mi javítani. Ellenőrizzük az ellenőrzött céget Végezzünk egy kis nyomozást üzleti partnerünk hozzáférhető nyilvános adatai között. Sokat el fog árulni az adóellenőrzés kimeneteléről, ha a partner cég felszámolás alatt áll, az utóbbi években nem adott be mérleget, vagy vészesen csökkent az árbevétele. Ilyenkor gyanakodhatunk, hogy nem fizette be a cégünkkel kapcsolatos számlái áfatartalmát, és ezért kerültünk az adóhatóság látóterébe. Mi történik, ha nem ad nyilatkozatot, vagy nem jelenik meg a NAV előtt? Ha az ellenőrzött cég ügyében a NAV felhívja, hogy tegyen tanúvallomást, azt nem tagadhatja meg; az adóhatóság előtt kötelező megjelenni. A NAV előtti tanúvallomásra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mintha bíróság előtt kellene megjelenni. Az adóhatóság felhívja a tanú-vallomástevőt az őt terhelő nyilatkozattételi és igazmondási kötelezettségre, illetve arra, hogy a nyilatkozattétel jogosulatlan megtagadása, illetve az ellenőrzés más módon történő akadályozása esetén a magánszemély 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ebből levonható az következtetés véleményünk szerint, hogy egy jó nyilatkozattal megnyerni nem lehet az ügyet (persze sokat segíthet), ellenben egy rossz nyilatkozattal nagyon könnyen elveszíthetjük azt. "Ha jóhiszeműen teszek egy szóbeli nyilatkozatot, akkor pár pontatlanság miatt még nem lehet semmi bajom. " De. Sajnos az adóellenőrök ezen pontatlanságokra, vagy akár csak szerencsétlen megfogalmazásokra hivatkozni fognak a vizsgálati jegyzőkönyvükben. "Akkor én inkább nem is teszek nyilatkozatot, derítse fel a tényállást az adóhatóság. " A tényállás tisztázásnak és bizonyításának a kötelezettsége valóban az adóhatóságot terheli. Adózóknak jogában is áll, hogy úgy döntsenek, nem tesznek nyilatkozatot. Ezt a magunk részéről azonban általában nem tartjuk szerencsésnek, hiszen ezzel adózó saját magától von el egy olyan lehetőséget, mellyel bizonyíthatná álláspontját. Egy jó nyilatkozat nyilvánvalóan adózó javára szóló bizonyíték lesz, mely, ha nem is feltétlenül ügydöntő az okirati bizonyítási elv tükrében, de ettől függetlenül még bizonyíték, mellyel szemben az adóhatóságnak adott esetben ellenbizonyítással kell élnie.